Műtárgyak a Mátyás Király Múzeum gyűjteményéből: Zománcozott díszítésű 2. század végi bronz lószerszámdísz

A teljes épségben megmaradt, 11×5,6 cm méretű korong alakú bronz lószerszámdísz és ahozzá tartozó három csüngő a Dunából került elő szórványleletként és ajándékozás útján jutott a Mátyás Király Múzeumba 1978-ban. A nagyméretű felső korong aljához keresztben vízszintes tartótag csatlakozik. Ennek nyílásaiba akasztották a teljesen egyforma csüngőket, amelyeket felül és alul hármas levél díszít. A korongon felül ugyancsak hármas levél, két oldalán egy-egy kerek fül található.

A korongot és a csüngőket egyaránt gazdag zománcberakás díszíti. Az előbbi felületén középen üveges fényű világoskék, a belső körívben piros alapon körben futó kék-fehér sakktáblaszerű, ún. millefiori díszek láthatók. A középső körívben fehér alapon egymást felváltva piros és kék virágok sorakoznak, míg a külső körívben kék alapon fehér virágok. A csüngőkön vörös berakás mellett kék-fehér virágok vannak. A korong hátoldalára forrasztott szögletes fülek heveder áthúzására szolgálhattak.

Az ókorban és a középkorban is közkedvelt zománctechnikával, az ún. email-díszítéssel az aranyosan csillogó fémtárgyakon igen szép, eltérő színhatást értek el. Az így díszített tárgyak – ruhatartozékok, gyűrűk, lószerszámdíszek, kapszulák, stb. – a 3. század második feléig a római birodalom legtöbb provinciájában megtalálhatók.

Az ókori népek általánosan elterjedt szokása szerint a bőr lószerszámokat előszeretettel díszítették. A pompás kivitelű emaildíszes lószerszám-garnitúrák a birodalom több tartományában (Germania, Gallia, Moesia, Thracia) is jellemzőek, azonban a fentebb ismertetett, 2. század végére keltezhető darab egyedülállóan kivételes minőségű. Mérete és díszes kivitele alapján valószínűsíthető, hogy rangos személy tulajdona lehetett. Párhuzamok hiányában nem lehet eldönteni, hogy egymagában vagy párosan használták-e. Az előbbi esetben homlok- vagy melldísz, az utóbbiban esetleg kantárdísz lehetett, illetve a hátasló fülénél vagy tomporánál illeszthették fel.

Kováts István

Ajánlott irodalom:

B.Bónis Éva-Sellye Ilona: Római kori emailmunkák. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1988.

Fotó: Szabó László

« Műtárgyak a Mátyás Király Múzeum gyűjteményéből: 14. századi pecsétnyomó

Műtárgyak a Mátyás Király Múzeum gyűjteményéből: Királyfejes aquamanile »