Fodor István (1943-2021) emlékére

A Magyar Nemzeti Múzeum épületébe a főbejáraton keresztül belépve a  rotunda irányába haladva egy márvány emléktábla tűnik szemünk elé, amelyen a főigazgatók névsorát örökítették meg 1812-től a mostani időkig. Itt olvashatjuk Fodor István nevét is, aki 1986 és 1993 között volt az intézmény főigazgatója. A rendszerváltás évei számos, gyakran komoly nehézségekkel járó kihívást jelentettek az évszázados intézmény és vezetője számára egyaránt. Fodor István 1967-től haláláig, 2021. április 3-ig, több mit fél évszázadon át szolgálta a Magyar Nemzeti Múzeumot, mint muzeológus, tudományos titkár, a Középkori Osztály vezetője, főigazgató, majd címzetes főigazgató. Szakmai pályafutásának részletes, érdemi értékelése most nem lehet feladatunk. Meghatározó volt számára a Nemzeti Múzeum Középkori Osztályán az őt körülvevő szellemi közeg, Méri István, Kovalovszki Júlia, Parádi Nándor, Dienes István szakmai, emberi hatása. Baráti és munkatársi tisztelettel viseltetett Visegrád régészeti kutatásban is alapvető munkásságot végző Kovalovszki Júlia iránt, akinek nekrológját Biczó Piroskával és e sorok írójával tette közzé. Bár régészeti tevékenysége főleg az Alföldhöz kötötte, Visegrádon és a Dunakanyarban is több ásatáson vett részt. 1963-ban a visegrádi Alsóvár, 1964-ben az esztergomi vár feltárásán egyetemi hallgatóként, majd a Nemzeti Múzeum tudományos munkatársaként az 1970-es években a bős-nagymarosi vízlépcső építését megelőző leletmentéseken, Pilismaróton dolgozott. Tudományos munkásságát a magyar őstörténet, honfoglaláskor és az Árpád-kor kutatási témáiban fejtette ki, s eredményeit 7 könyvben és több száz tanulmányban tette közzé. A moszkvai Lomonoszov Egyetemen végző Fodor István nem volt László Gyula egyetemi tanítványa, de a Professzor úr haláláig kölcsönös tiszteleten alapuló kollegiális kapcsolat jellemezte viszonyukat. Erre bizonyíték László Gyula több hozzá írott levele és az a tény, hogy Fodor Istvánnak adta őstörténeti jegyzeteit.

Fodor István széleskörű és alapos tudását ízes, szép magyar nyelven adta közre szóban és írásban. Megjelenésével, nyelvtudásával, magas színvonalú szakmai ismereteivel méltó módon tudta rangos vendégek előtt is képviselni a Magyar Nemzeti Múzeumot.

Fodor Istvánra szakmai tevékenysége mellett, mint a magyar régészet egyik legszínesebb, legszellemesebb egyéniségére is emlékezhetünk. Akik személyesen ismerték, a búcsúzás mellett jóleső emlékezéssel idézhetik fel egy-egy konferencia, kiállítás megnyitó oldottabb perceit, amikor Fodor István utánozhatatlan stílusában mesélte el a korszakokra és a közös kollégáinkra jellemző humoros történeteit. Tudományos alkotótevékenysége a Magyar Nemzeti Múzeumban eltöltött több mint fél évszázados munkássága nemcsak az intézmény története, hanem a magyar régészet szempontjából is fontos számunkra. Nyugodjon békében.

Gróf Péter

1.kép Fodor István főigazgató Károly herceget és Diana hercegnőt vezeti a Magyar Nemzeti Múzeumban, 1990. május 9. (Magyar Nemzeti Múzeum honlapja)

2. kép Fodor István, Csorba László főigazgató és a Tuvai Nemzeti Múzeum főigazgatójának társaságában, Tuva (Oroszország) 2011. (Fodor István:Látogatás egy nomád téli szálláson Tuvában 9. kép 326. pp. In: Közvetítő   Tanulmányok Hoppál Mihály 75. születésnapjára  Szerk. Czövek  Judit – Szulovszky János       Magyar Vallástudományi Társaság  2017.

« Pályázati felhívás Emlékérme automata bérlete és üzemeltetése tárgyában

Műtárgyak a Mátyás Király Múzeum gyűjteményéből: 14. századi bronz corpus »