A Sibrik-dombon végzett ásatás eredményeinek rövid összefoglalása

Visegrád, Sibrik-domb 2017. augusztus 07- szeptember 25.

Rövid régészeti beszámoló

A lelőhely nyugati oldalán, az 1970-es években feltárt területekhez csatlakozva nyitottuk meg az idei szelvényeinket. A 8 db 5×5 m-es szelvény felső rétegét (kb. 30-60 cm), ami a 19-20. századi szőlőművelés miatt teljesen kevert, keményre tömörödött, gépi erővel bontottuk meg. Az első napon 4 szelvény (119, 212, 122, 218), a második nap – egy K-Ny-i irányú tanúfal meghagyásával – további 4 szelvény (125, 224, 131, 230) megnyitására került sor, mindkét nap állandó fémkeresőzés mellett. A megmozgatott, mintegy 100 m3 földet a szelvények közelében helyeztük el, mert az ásatás befejezésekor ezzel töltjük vissza a terület.

A kézi földmunkát és a dokumentálást az első 2 hét folyamán 8-10 önkéntes középiskolás diák (Budapesti Katolikus Egyetemi Gimnázium és Vendéglátó, Turisztikai, Szépészeti és Üzleti Baptista Középiskola), 6 egyetemi hallgató (Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Babeş-Bolyai Egyetem) és 2 régész végezte (Mátyás Király Múzeum és MTA Régészeti Intézete). A 3-4. héten a középiskolások nélkül, az egyetemistákkal és évek óta visszajáró önkénteseinkkel folytattuk a munkálatokat. A mai járószinttől már -30 cm mélységben regisztráltunk az első objektumokat, de a Ny-i szelvényekben ennél mélyebben, kb. 100 cm-nél jelentkeztek a régészeti jelenségek, a terepadottságoknak megfelelően.

Az ásatás 5 hete alatt a megnyitott 8 db 5×5 m-es szelvényben 63 objektum került feltárásra, de 3 szelvény területén felfüggesztettük a munkát, mivel csak kb. 110-120 cm-es mélységben jelentkeztek az objektumok foltjai és a rendelkezésre álló időben nem láttuk biztosnak a munka befejezését. Ezt a következő idényre kellett hagyni. A feltárt objektumok: 2 ház 6-6 cölöplyukkal és 1-1 kemencével és 1 munkagödör vagy ház, amibe 3 kemence nyílt. A feltárt terület szélénél helyezkedett el egy kis kemence munkagödrével, ami valószínűleg nemesfémolvasztásra szolgált. Ezenkívül 21 kisebb-nagyobb gödör, cölöphelyek (10), 1 árokszakasz és egy habarcskeverő hely került napvilágra. 2 számozott jelenséget nem bontottunk ki, mert túl kis része esett a feltárt területre, ezeket a következő szezonban végezzük el.

A napvilágra került leletanyag a korábbi években tapasztaltakhoz viszonyítva közepes mennyiségű (368 zacskó). Tudományos szempontból azonban nagyon fontos eredményeket tartogatott: a 8-9. századra datálható olvasztó kemence, betöltésében öntőtégelyekkel és olvadékdarabokkal és az olvasztáshoz használt edényaljjal, a kora középkor eddig alig ismert szakaszára és az itt élők mindennapjaira világít rá. Az újabb bélyeges tégla (TERENTIUS VP DUX) mellett számos kis bronztárgy vagy töredék (növényi díszes veret, hagymafejes fibula, aláhajtott lábú fibula, mellkereszt szára, bányászt mintázó függő, lemezdarabok), kb. 150 római kisbronz (I. Constantinustól Valensig), 3 középkori ezüst (III. Béla és I. László) és egy 10. századi solidus (II. Nikephoros Phokasz) utalt a terület használatának időszakára. A római, kora középkori és Árpád-kori élet kerámiából készült használati tárgyai (elsősorban főzőedények) és konyhai hulladékok is szép számban kerültek napvilágra.

Köszönetnyilvánítás

A munkálatok anyagi fedezetét részben NKA támogatásból, részben a Mátyás Király Múzeum saját forrásból oldotta meg. Idén is sokan segítették munkájukkal, szaktudásukkal a feltárást. Ezúton is köszönjük Buzás Gergely és Szőke Mátyás szakmai tanácsait, a jelenlévő régészek: Merva Szabina, Bartos Bianka, Princz Diána és egyetemi hallgatók: Bukva Ákos, Fülöp Máté, Jablonkai Dávid, Kovács Krisztina, Nagy Anna, Nagy Gergely, Sándor Enikő, Szabó Balázs Sándor, Virágh Levente, valamint Balogh Ádám, Polyák Emília és Rosta Péter kitartó munkáját. Köszönjük továbbá a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és a Vendéglátó, Turisztikai, Szépészeti és Üzleti Baptista Középiskola (VIK) diákjainak önkéntes munkáját is. Segítőink voltak még: Sarkadi Gergely, Dr. Kovács Gergely, Horváth István és Kocsis László, akik a fémkereső lankadatlan használatával (is) hozzájárultak az apróleletek számának gazdagításához. A feltárt objektumok geodéziai, illetve térinformatikai rögzítését Harmath András, Tolnai Katalin és Lóki Róbert végezte.

Boruzs Katalin

Az ásatás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.