Műtárgyak a Mátyás Király Múzeum gyűjteményéből: Rátétdíszes, fedeles boroskancsó
Categories: Aktualitások,Cikkek
Visegrádot 1544-ben hódították meg a törökök. Katonaságuk a várban rendezkedett be, és településük is az alsóvár területén helyezkedett el. 1595-ben, a 15 éves háború kezdeti szakaszában azonban az előrenyomuló keresztény csapatok vissza tudták foglalni Esztergomot és Visegrádot. A két erősség 10 évig, 1605-ig keresztény kézen is maradt. Ebben az időszakban keresztény tiszteket is vezényeltek a visegrádi erősségbe, akik a kényelmüket szolgáló luxuscikkeket, például étkészleteket is hoztak magukkal új szolgálati helyükre. Ilyen módon kerülhettek az Alsóvárba, majd az oszmán visszafoglalás után egy szemétgödörbe egy különlegesen szép fedeles boroskancsó darabjai is.
A 26 cm magas kancsót préselő mintából kinyomott, s az edényfalra tapasztott plasztikus díszítmények ékesítették. A színtelen mázzal bevont edényen kívül sárga, zöld, kék és barnáslila mázcsíkokat folyattak végig, így adva még attraktívabb megjelenést a kancsónak. A fedőn szintén zöld, barnáslila és kék mázcsíkok futnak. A kancsó hengeres nyakán három-, a testén ötféle plasztikus díszt helyeztek el. A nyakon a fültől jobbra a Szentlélek galambja, balra egy karján gyermekét tartó Madonna látható, a középső rátétdísznek csak a sarka maradt meg. A vállon is három dísz van, lejjebb még kettő volt, de ezekből alig maradt meg valami. A füllel szemben a fő helyet egy kétfejű sasos korong foglalja el. A vállon látható még egy hullámos, hosszú hajú ifjú reneszánsz stílusú mellképe félprofilból, és egy kalapos, spanyolos öltözékű, kardos férfi, akinek ábrázolását – sajátos módon – combközépnél metszették el. (Az egész alakos matrica túl nagy lett volna az ívelten meghajló edényfalra.) Ugyanez a plasztika látható egy Bécsben talált kancsón is, egy másik darabon pedig a kétfejű sasos korong látható. A keresztény és Habsburg jelképek akárcsak a világi jelenetek népszerűek voltak, amelyekkel szívesen díszítették akár a díszkerámiákat, asztalneműt is.
A visegrádihoz hasonló kancsók a 16-17. század fordulója táján a dél-német és osztrák területeken készültek és terjedtek el a Duna völgye mentén, de néhány darab Magyarországra is eljutott. Azonos típusú kancsó került elő a Dél-Dunántúlon, a stájer rendek által felszerelt 16. század végi palánkvár, Bajcsavár ásatásai során is.
Kocsis Edit
MNM Mátyás Király Múzeuma
Ajánlott irodalom:
Kocsis Edit: Kályhák és asztali kerámiák a visegrádi várból, a tizenöt éves háború korából. – Kachle a stolová keramika vo Vysehrade z cias 15-rocnej vojny. – Tile stoves and ceramic tableware from the time of the Fifteen Years’ War in the castle of Visegrád. In: Visegrád a török korban, 1526–1685. Altum Castrum 7. A visegrádi Mátyás Király Múzeum Füzetei. Szerk: Kováts I. Visegrád, 2010. 71–84.
Kocsis Edit: Nyugati import asztali kerámiák a visegrádi vár hódoltságkori leletanyagából. In: Opuscula Hungarica IX. „A cserép igazat mond, ha helyette nem mi akarunk beszélni” Szerk: Simonyi E. – Tomka G. Budapest, 2016. 269-285.
Restaurátor: Grósz Zsuzsanna
« Műtárgyak a Mátyás Király Múzeum gyűjteményéből: Királyfejes aquamanile
Műtárgyak a Mátyás Király Múzeum Gyűjteményéből: Tűzfegyverek a hódoltság korából »