Az Árpád-kori  település az 1241-es mongol invázió alatt nagyrészt elpusztult. Az országot újjáépítő IV. Béla király a Duna vonalát kővárakkal kívánta megerősíteni. Ennek jegyében indult meg 1246-47 körül a visegrádi kettős várrendszer építése. 1251-ben már Lascaris Mária királyné már Visegrádon keltezett oklevelet. 1255-ben IV. Béla rendezte a várbirtok határait. 1259-ben a király tudatta a pápával, hogy a királynénak egy puszta hegyet adományozott a pilisi erdőben abból a célból, hogy a tatárok nap mint nap fenyegető betörései ellen az özvegyek, árvák és apácák védelmére itt várat építsen. Az építés költségeit Mária királyné ékszerei fedezték. A vár a Nyulak-szigeti domonkos apácáknak (köztük Margit királyleánynak) szolgált volna menedékvárként. (BL)