A Dunántúli középhegység északkeleti tagja a Dunazug-hegység, melynek északkeleti vége a Pilis. A Pilis északkeleti része a vulkanikus eredetű Visegrádi-hegység, mely a Börzsönnyel áll kapcsolatban. E két hegységet elválasztó Duna jobb partján helyezkedik el Visegrád települése, melyet nagyjából két részre oszt az Apátkúti (Malom) patak.

A parti keskeny sík területeken épült és a kisebb dombokra felkúszó nagyközséget Dömös, Dunabogdány és Pilisszentlászló határolja. A településhez tartozó fontos területek Gizellatelep, Lepence és Szentgyörgypuszta. A vidék növénytakarója lombos erdő.

A Duna teraszos partvidékének kialakulása során a Dunazug illetve Pilis hegység kiemelkedésével a folyó mélyebbre vájta völgyét, a folyamat lassulásával pedig elkezdődött a meder feltöltődése. A teraszkavics lerakódási ideje a Würm glaciálisban, a pleisztocén végén történt. A Duna jelenlegi mélyebb fekvésű ártéri szintjét azóta alakította ki. Az alföldek a folyamnak a Visegrádi-szorosban való megjelenése óta süllyedtek, a középhegységi völgyszakasz pedig emelkedett. A süllyedés és emelkedés mértéke időben és térben szakaszosan változó intenzitású folyamatosan végbemenő jelenség volt.