A XIV. század végén épült a királynéi kertből nyíló folyosó, a végén egy kis dongaboltozatos kamrával. A kamrát a fürdő hypocaustuma mellé építették, hogy annak melege télen temperálja azt. Feltehetően ide hordták be ugyanis a fagy elől a kert értékes növényeit.

A folyosó és a kamra nyugati fala a XVI-XVIII. században elpusztult, csak a fürdőudvar támfalaként szolgáló alsó része maradt meg. Keleti faluk azonban, a fürdő vízvezetékének kőcsatornájával jórészt épen maradt. A folyosó bejárati ajtajának küszöbe és jobb alsó Zsigmond korabeli szárköve az eredeti helyén maradt fenn, egyenes szemöldökköve pedig a fürdőudvarra zuhant.