A XIII. század végén a visegrádi hospesek települése a mai palota területére is kiterjedt. A későbbi épületek, illetve a palotakert alatt faházak talpgerendái, illetve kőalapozásai, agyagpadlói kerültek elő. A legépebben fennmaradt kéthelyiséges háznak egy nagyméretű, téglalap alaprajzú kemencéjét is ismerjük. A házakon kívül földbe mélyített, kerek agyagkemencék álltak. A kemencék padkájába cserépedények töredékeit tapasztották bele, hogy jobban tárolja a meleget. E cserepek, valamint egy előkerült pénzérme lehetővé teszi koruk meghatározását.