Történelmi Játszópark

Visegrádon a Királyi Palota előkertjében mesekert és foglalkoztató ház várja játszani vágyó vendégeit. Egyenesen a Mátyás-mesék világába léphetnek be a veretes díszkapun át.

Alsóvár a XVI-XVII. században

Az alsóvár már a török-kori háborúk kezdeti időszakában nagyobb sérülést szenvedett: védművei megrongálódtak, a lakótorony déli sarka pedig leomlott.

Harangöntőműhely az alsóvárban

A korábbi pénzverőházat 1357-ben I. Lajos király átengedte Gaal Konrád mesternek, hogy ott az elkészíthesse a visegrádi nagyharangot.

Salamon-torony a XIV. században

A XIV. század elején a várat Csák Máté birtokolta, tőle Károly Róbert hívei ostrommal foglaltak el.

Alsóvár

A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné.

Díszudvar

A lakópalota belső udvar a XIV. század végén épült meg. A keleti oldalát elfoglaló árkádsorhoz csatlakozva ekkor egy hatalmas, nyolcszögű, torony formájú, emeletes díszkút csatlakozott, amelynek a rekonstrukciója ma a visegrádi Salamon-torony kiállításán látható.

Visegrádi Madonna

A vörösmárvány lunetta dombormű a palotakápolna berendezéséhez tartozott.

Tabernákulum

Az aranyozott carrarai fehérmárvány szentségház feltárt töredékei alapján a múzeum kiállításán elkészült a rekonstruált másolata.

Zsigmond király palotája

Az I. Lajos által már nagyrészt felépített palotát Luxemburgi Zsigmond király fejezte be a XV. század első évtizedében.

I. Károly palotája

Mikor 1323-ban I. Károly udvarát Visegrádra költöztette a település hirtelen fejlődésnek indult.

Kamaraház rekonstrukció

1355-ben, a székhely Visegrádra helyezésével az építkezések tovább folytatódtak. Az új palota 1366-ra nagyjából készen állhatott, de a befejező munkák még az 1370-es években is folytak.

XIV. századi templom

1355-re a a korábban az alsóvárban működő pénzverőkamarát a városba költöztették. Az 1360-as években pedig valószínűleg már a királyi palota déli részén kapott új épületet.

Újkor

A töröktől való visszafoglalás után Visegrád romokban hevert. A fellegvár felújítására készült terv soha nem valósult meg

Törökkor

1526-ban, a mohácsi csatavesztést követően a törökök még sikertelenül ostromolták a fellegvárat

XV. század

1387-ben Mária királynő férjét, Luxemburgi Zsigmondot is királlyá koronázták. 1395-ig, Mária haláláig, együtt uralkodtak.

XIV. század

Az Árpád-ház kihalását követően a visegrádi vár Vencel király kezére került, majd tőle Csák Máté szerezte meg.

A korai középkor

A IV. sz. végén a hunok által megindított népvándorlás során különböző germán népek vonultak K-ről Ny-ra. Az V. sz. elején a hunok is a Kárpát medencébe tették birodalmuk központját, s innét indították hadjárataikat a kelet- és nyugatrómai birodalom felé.

Római-kor

Visegrád a római kori Pannoniában a limes mentén helyezkedett el, melyet fokozatosan építettek ki a határon túli barbár népek - quádok, markomannok, szarmaták - egyre szaporodó támadásaival szemben.

Őskor

Az őskőkor emberének leletei még nem kerültek elő Visegrádon, annak ellenére, hogy a környéken (Dömös, Nagymaros, Pilismarót, Szob stb.) mindenütt megtaláljuk a kezdeti kultúrák nyomait és Vértesszőlős lelőhelye légvonalban alig 40 km.

Visegrád története