Alsóvár belső vára a középkor végén

Az alsóvár utolsó nagyobb átépítése a 15. század végén történt.

Fürdő

A XV. század elején épült. Egy híd kapcsolta a keleti palotaszárny második emeletén elhelyezkedő királynéi magánlakosztályhoz.

Oroszlános-udvar szintje

A második emelet egykor a királyné lakosztálya volt fürdőszobával és virágoskerttel ...

Az Oroszlános udvar.

Lépcsőház

A XIV. század végén a helyiség nyugati része egy folyosó része volt, keleti részén pedig egy szoba épült amit még az építkezés közben a keleti palotaszárny fölött utólag kialakított második emeltére vezető lépcsőházzá alakítottak.

Konyha

A XIV. század végén épült konyha ajtaja a lépcsőházból nyílott.

Keleti szárny 2. terme

A XIV. század végén a mai terem helyén nyugaton egy folyosó hózódott, aminek padlóját élükre rakott téglákkal burkolták. A keleti részen két kisebb szoba egy-egy fele helyezkedett el.

Keleti szárny 1. terme

A XIV. század végén a mai terem helyén nyugaton egy folyosó hózódott, a keleti részen pedig egy kisebb szoba, valamint egy másik szobának az egyik fele helyezkedett el.

Emeleti bejárati folyosó

A XIV. század végén épült, az emelet főbejárata volt a kápolnaterasz felől. Falait csúcsíves, háromkaréjos ülőfülkesorok díszítették.

Loggia szintje

A palota első emelete volt a legelőkelőbb szint. Itt helyezkedett el a királyi lakosztály, a királyi magánkonyha, Mátyás korában pedig itt alakították ki a trónörökös herceg lakrészét is.

Északnyugati szoba A Mátyás-kori palota kiállítás

A szoba a XIV. század végén épült. A belső udvarról nyíló, sarokba helyezett bejárata mellett talán eredetileg egy ablak is lehetett, ami alatt belül ajtóval lezárható faliszekrényt helyeztek el.

Északnyugati sarokterem Herkules-kút kiállítás

A terem helyén Károly Róbert korában a szomszédos terem alá is benyúló nagyméretű udvarház állt. Ennek lebontása után a XIV. század végén épült fel a palota mai sarokterme.

Északi fölső kertbe vezető folyosó

A folyosó a XIV. század végén épült. A Mátyás-korban kicserélték északi ajtaját, és feltehetően leboltozták.

Északi fölső kert

A XIV. század végén épült, a király magánkertjének. Dél és kelet felől a palota épületei, észak és nyugat felől magas kerítésfal övezte amely alatt téglából falazott gyeppadka futott végig, és feltehetően lugas borított.

Árnyékszéktorony szennyvízgyüjtője

Az épület árnyékszékeit magábafoglaló XIV. századi torony alatt egy hatalmas, faragott kőlapokkal burkolt szennyvízgyűjtő épült

Árnyékszékelőtér alépítményébe vezető folyosó

A folyosó a XIV. század végén épült. A kerengőből csúcsíves, észak felől valószínűleg egyenes szemöldökű ajtó nyitotta meg.

Árnyékszékelőtér alépítménye

Az A XIV. század végén épült egy híd amely
a palota árnyékszéktornyát az emeleti lakosztályokhoz kapcsolta. A híd déli oldalát egy nagy, negyedköríves hevederív tartotta.

Sziklaudvar

A XIV. század végén egy pincének vájták ki a sziklából, de csak a déli és a nyugati falát építették meg. A nyugati falon egy ajtót és egy ablakot is kialakítottak.

Külső lépcsőház

A nyugati homlokzat két támpillére közé utólag, de még Zsigmond király korában épült be a palota alsó.

Kerengő

A Zsigmond korban a palota belső udvarának csak a keleti, északi és nyugati szárnyán volt egy nyitott, nyolcszögű-pilléres, famennyezetes árkád, a keleti oldalon egyszerű ülőfülkesorral.

Földszinti bejárati folyosó

A királyi lakóépület földszinti főbejárata. XIV. század végén épült, falait ekkor díszítették ülőfülke-sorokkal, amelyek az őrség kényelmét is szolgálták

Délnyugati szoba Múzeumi kávézó

A XIV. század végén épült szoba egyetlen bejárata a belső udvarról nyílott, délnyugati sarkában pedig kandalló állt. Az északnyugati sarokban lévő csigalépcső a borospincébe vezetett, de az első emelet felé, a királyi lakosztályba is folytatódott.

Délnyugati sarokterem ~ Múzeumi kávézó-terasz

A XIV. század végén épült sarokterem eredetileg az alsó nagyteremből nyílott feltehetően annak hivatali funkciójához kapcsolódva szintén a királyi udvar valamely hivatalának adott helyet.

Alsó nagyterem

A királyi lakóépület földszinti nagyterme helyén a XIV. század második negyedében, Károly Róbert uralkodása alatt egy nagyméretű ház kő-fa szerkezetű udvarház épült.

Díszudvar szintje

A palota földszintjén a hivatali helyiségek, és a királyi háznép legelőkelőbb tagjainak szállásai kaptak helyet. Ezen a szinten volt a király magánkertje is.

Északkeleti palota nyugati homlokzata

Az 1320-as években Károly Róbert korában a mai homlokzat helyén egy nagyméretű kő-fa szerkezetű udvarház állt. Ennek déli végénél I. Lajos uralkodásának elején, 1347 körül egy templomot kezdtek építeni, de a munka félbemaradt.

A palota a középkor végén

A palota Mátyás korabeli átépítése az 1480-as évek közepe felé fejeződhetett be. A pompás épületet Mátyás király utódai, a Jagellók is gyakran használták, helyreállításra azonban ekkor még nem volt szükség.

Oroszlános falikút

A fölső kis udvar királyi magánkertjének XIV. századi falikútját Mátyás király 1483-ban későgótikus vörösmárvány csorgókútra cserélte.

Herkules-kút

A díszudvar szökőkútja a magyarországi reneszánsz egyedülálló emléke. Mintaképei az olasz quattrocento szökőkútjai voltak.

Falikút a palota fölső udvarából

Az udvarnép egyik szobája a Nagy Lajos-kori palotában

Törökkor

1526-ban, a mohácsi csatavesztést követően a törökök még sikertelenül ostromolták a fellegvárat

XV. század

1387-ben Mária királynő férjét, Luxemburgi Zsigmondot is királlyá koronázták. 1395-ig, Mária haláláig, együtt uralkodtak.

A királyi palota Mátyás király korban

Mátyás király csak Beatrixxal kötött házassága, 1476 után fogott hozzá a palota helyreállításához, melynek során vidéki rezidenciájává alakította át.

Királyi Palota kronológia

A palota előzménye Károly Róbert városi háza volt. Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében.