Talán még I. Lajos kezdte meg az 1370-es évek végén a királyi palota kibővítését, de a munka nagy részét már Zsigmond és Mária végezték el. Az 1400 körül elkészült új palota nagyjából 123x123 m-es, négyzet alaprajzú épületcsoport volt. A palota főbejárata egy kaputornyon át nyílott. Innen a hatalmas alsó fogadóudvarra lehetett belépni, amit északról a nagyteremépület zárt le. A hegyoldal teraszán középen épült az új palotakápolna, tőle északra a lakópalota, délre a pénzverde és kiszolgáló épületek. A régi palotakápolna a falakon kívül rekedt és a ferencesek kapták meg.

BG

A lebontott Anjou-kori palotaszárny helyére épült a hasonló kiterjedésű szabályos alaprajzú, középudvaros királyi lakosztály. Az épületbe ülőfülkékkel díszített folyosók vezettek be. A belső udvar keleti oldalán nyitott árkádsor futott végig, amihez díszkút csatlakozott. A földszinti termekben lakott az udvarnép. A nyugati szárny alsó szintjén lehetett ebédlőjük, az emeletén pedig a trónterem. A királyi lakrész a keleti szárny fürdőszobával ellátott legfölső emeletén volt. A palota árnyékszékeit egy különálló toronyban helyezték el.

BG

Az északkeleti palota földszintjének északkeleti, sarokkandallóval fűtött szobájába a belső udvarból lehet belépni. Kifelé néző kisméretű ablaka ellett talán egykor volt egy udvari ablak is. Kőkonzolos, fagerendás mennyezetét Mátyás korában dongaboltozatra cserélték. A keleti falon - talán az egykori ágy két oldalán - két, polccal osztott falifülke látható. Hasonló termek minden XIV-XV. századi palotaépületben megtalálhatóak. Ilyen szobákban laktak az apródok, udvarhölgyek, udvari lovagok, egy-egy szobában akár négyen-öten is.

BG

Az északkeleti palota királyi lakrészéből híd vezetett át az oszlopcsarnokkal övezett, ülőfülkesorok és egy pompás falikút által díszített kis magánkerthez. A kert ládás növényeit valaha a közeli fürdő kemencéje mellett kialakított kis kamrában rejtették el a téli fagyok elől. A baldachinos csorgókutat egykor címerek ékesítették. Az egyik vörösmárvány vízköpő kettős keresztes címere mellett ránkmaradt a baldachinfedlap struccos sisakdísze is. A Mátyás-korban lebontott kutat töredékeiből rekonstruálták és ma Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

BG

Az északkeleti palota királyi lakrészéből híd vezetett át egy kicsiny fürdőkamrához. A palota csorgókútjait ellátó vízvezeték ólomcsövei szállították a forrásvizet a fürdő kőlapokkal védett, egykor falba rejtett víztárolójába. Innen egy hengeres tartályba lehetett átengedni, amelyet kerek kemencére építettek rá. A vízmelegítő kemencét - akárcsak a szoba hypocaustumát - a padló alatt elhelyezett, az alsó udvar felől csak egy létra segítségével elérhető fűtőkamrából fűtötték. Mátyás király korában a fürdő alapterületét jelentősen megnövelték.

BG

A palota középtengelyében, a hegyoldalba vágott teraszon építették fel az új palotakápolnát. A nagyméretű, egyhajós, teljesen boltozott épület a középkori szokástól eltérően nem keletelve épült, hanem szentélye - a terepadottságoknak megfelelően - északra nézett. A szentély keleti oldalához simult az emeletes sekrestye. Az emeletén lévő királyi oratóriumot egy csigalépcsőn át a sekrestyéből, illetve egy hídon és a felső kis udvaron keresztül az uralkodó lakosztályából lehetett megközelíteni. Az oratórium terét árkádívek kapcsolták a szentélyhez.

BG

Az alsó fogadóudvart északról és északnyugatról lezáró L alakú épület földszintje hatalmas raktáraknak adott helyet. Itt, a kapu közelében lehetett a nagy konyha is. Az emeleten helyezkedtek el a palota reprezentatív terei: az északi szárnyban egy 11x38,5 m-es faboltozatos óriásterem és egy 11x11 m-es előcsarnok, az utcai szárnyban egy kisebb tanácsterem és egy pompás cserépkályhával fűtött szoba. Mindkét épületszárny udvari homlokzata előtt emeletes, oszlopos folyosó futott végig. Az utcai homlokzatot baldachinos falikút ékesítette.

BG

A délkeleti palotaépület a hegyoldalba vágott teraszokra épült, részben korábbi házak felhasználásával. Az I. Lajos kori kamaraépületet lebontották és felette újat emeltek. A pénzverdében a feltárások során egy I. Ulászló-kori pénzverés hulladékai kerültek elő. A műhelyhez csatlakozott egy raktár-torony. Az épület fölső részein meghagyták és kibővítették az ott álló Anjou-kori kőházakat. Egy új épületszárnnyal fönt egy zárt udvart alakítottak ki. Ez a lakóépület szerényebb kivitele alapján talán a palota elöljárójának a lakrésze lehetett.

BG

A palota északi oldalához a palotáéval azonos alapterületű, fallal övezett kert csatlakozott. Az északkeleti palota mellett kis körülkerített virágoskert épült. Az alatta elterülő nagy gyümölcsöskert közepén vörösmárvány fiálékút állt. A kút felett a hegyoldalt teraszosan művelték meg. Az alsó lapos részen egy ásott kutat is építettek. Ennek feltárásakor számos olyan növényi maradvány előkerült, amely a kert egykori gyümölcsfáiról, szőlőiről, virágairól árulkodik. A kertet északról egy nagyméretű kőépület, talán a palota istállója zárta le.

BG