A királyi palota Mátyás király korban

Mátyás király csak Beatrixxal kötött házassága, 1476 után fogott hozzá a palota helyreállításához, melynek során vidéki rezidenciájává alakította át. A munka mintegy 10 évig tarthatott. A régi épületeket teljesen felújították de új szárnyat csak az utcai fronton emeltek. Kicserélték a nyíláskereteket, kandallókat, födémeket, díszkutakat, loggiákat, erkélyeket. Az építkezést a budai udvarbírók irányításával egy helyi későgótikus építőműhely végezte, de néhány részfeladatra reneszánsz stílusban dolgozó olasz mesterek kaptak megbízást.

BG

A királyi lakóépületet igen gazdagon képezték ki. A belső udvar korábbi kútját és árkádjait lebontva későgótikus, csillagboltozatos kerengőt építettek emeletén reneszánsz loggiával. Az udvar közepére pompás reneszánsz szökőkutat helyeztek. A földszinti termek dongaboltozatot, az első emeleti lakosztályok élkeresztboltozatot kaptak. A nyugati szárny emeletén lévő hálóboltozatos trónteremhez későgótikus zárterkélyt csatoltak. A második emelet famennyezetes termei lehettek a legkényelmesebb lakószobák. Ezekből nyílott a kibővített fürdő is.

BG

A díszudvar szökőkútja a magyarországi reneszánsz egyedülálló emléke. Mintaképei az olasz quattrocento szökőkútjai voltak. Nyolcszögű medencéjének kávalapjain szalagokkal átkötött gyümölcsfüzérek között Mátyás címerei jelennek meg. A puttók által tartott, drágakőmotívumokkal ékesített kerek kúttál fölé magasodott a kútszobor: Herkules és a lernai hydra küzdelme. A kút vízsugarai az állat torkaiból szökkentek ki. A Mátyás-kor művészetében Herkules alakja a hadvezér királyra utal. A kutat készítő szobrászműhely vezető mestere talán Giovanni Dalmata lehetett, a kúttál ornamentikája és a gyümölcsfüzérek Andrea Bregno római mester műveivel rokoníthatóak.

RM

A fölső kis udvar királyi magánkertjének XIV. századi falikútját Mátyás király 1483-ban későgótikus vörösmárvány csorgókútra cserélte. Az új kút nagyjából követte a régi formáját. Baldachinfedlapján a király hollós családi címere és a készítés évét tartalmazó felirat díszítette. A baldachin oldalait a király országainak, a kút hátfalát pedig az udvar legelőkelőbb nemesi családjainak címerei ékesítették. A vízköpőket, a baldachin függőkonzolait oroszlánfej formájúra faragták. Az oszlopok alá pedig fekvő oroszlánok kerültek. Ma eredeti helyén a kút másolata áll.

BG

A palotakápolna felújítása során a hajóban újrarakták a régi téglapadlót, a szentélyben viszont mázas lapokból álló új burkolatot fektettek le. A hajó végébe faszerkezetű karzatot emeltek, az oldalfalra pedig címerdíszes reneszánsz gyámkövekre támaszkodó, ezüstsípokkal ékesített orgona került. Valószínűleg felállítottak egy keresztelőkutat. is. A három oltárt és a pasztofóriumot reneszánsz márványfaragványokkal ékesítették. A sekrestye s az oratórium boltozatot kapott. A kápolna előtti teraszt kiszélesítették, és egy nagy díszlépcsőt építettek hozzá.

BG

Az aranyozott carrarai fehérmárvány szentségház feltárt töredékei alapján a múzeum kiállításán elkészült a rekonstruált másolata. Az oltáriszentséget a falba mélyített és ajtóval zárható fülkében őrizték. Körülötte látszatperspektivikus dombormű félköríves kazettás boltozattal fedett csarnokot ábrázolt, melybe kétoldalról az árkádívek alól tiszteletteljesen meghajló angyalok léptek be. Az ajtó fölött a sebeit mutató Krisztus alakja volt, felette kiterjesztett szárnyú kerubok lebegtek.

A tabernákulumhoz leghasonlóbb vonásokat Desiderio da Settignano firenzei szentségháza mutatja. E mestert követhette az az ismeretlen olasz szobrász, aki a visegrádi szentségházat faragta.

RM

A vörösmárvány lunetta dombormű a palotakápolna berendezéséhez tartozott. Mária gyöngéden átölelve tartja a párnán álló gyermek Jézust, aki jobbját áldásra emeli, baljával pedig kis madarat - a jövendő szenvedéseit jelképező tengelicét - szorít a melléhez. A Madonna és a kisded alakját hasonló kompozícióban számos XV. századi domborművön ábrázolták az olasz reneszánsz mesterei. A visegrádi Madonnához a legközelebbi formai hasonlóságot az urbinói hercegi palota és a firenzei Bargello múzeumának egy-egy reliefje mutat, ahol a ruházat, kéztartás és a fejek mintázásánál figyelhetőek meg rokon vonások.

RM

A királyi palota északnyugati épülete Mátyás király korában

A palota reprezentációs részének udvari homlokzatát egy új, későgótikus, alul kő-, felül faoszlopos, fagerendás folyosó építésével formálták át. Az utcai szárny földszintjének raktártermét beboltozták. Az emeleti tanácsteremhez egy hatalmas zárterkélyt építettek. A későgótikus erkély homlokzatát a király és királyné szobrai, valamint a tartományok és udvari nemesek címerei díszítették. Az erkélyes terem melletti szobába - a lebontott Zsigmond-kori helyére - új, angyalfigurákkal díszített cserépkályhát állítottak.

BG

A �Múzsák kútjáról� csak Oláh Miklós leírásából alkothatunk képet, maradványai még nem kerültek elő, mindössze néhány szobortöredékről feltételezhetjük, hogy a kútról származik. Emeletes szökőkút lehetett, hasonló a díszudvar Herkules-kútjához, csak annál nagyobb és reprezentatívabb kiképzésű. A kápolnaterasz alatt a palotaegyüttes tengelyében állt. Oláh Miklós szerint kávalapjait a kilenc múzsa alakja díszítette. Alsó medencéje fölött még egy kúttál is emelkedett. A kutat Cupido figurája koronázta: a szerelem pajkos kis istene egy teli tömlőn ülve szorította ki a tömlőből előbuggyanó vizet az alant lévő tálba. Oláh szerint: �Ez a kút a pompás udvari ünnepségek alkalmával vörös- és fehérbort folyatott a király parancsára�.

RM

A délkeleti palotában a megszüntetett pénzverde helyére egy ötvösműhely települt. Az épület szerkezetét csak kismértékben változatták meg: átszervezték a felső szintekre vezető lépcsőket és az északi szárnyban egy nagytermet alakítottak ki. A nyíláskereteket, kandallókat, födémeket itt is korszerűbbekre cserélték, akárcsak a palota többi részén. A délkeleti épület megőrizte alárendelt szerepét, feltehetően továbbra is az udvarbíró lakrésze maradt.

A Zsigmond-kori kertet a XV. század végén átrendezték. A hegy lábához a korábbi fiálékút egyik oldalára kőfalú teraszt építettek. A kút másik oldalán favázszerkezetes kerti ház épült, alatta sziklába vájt pincével. Az építkezést a pinceajtó keretének 1479-es évszáma keltezi. Oláh Miklós leírásából tudjuk, hogy a kertet gyümölcsfákkal és szőlővel telepítették be.

BG