A XIV. század végén épült konyha ajtaja a lépcsőházból nyílott. Északkeleti sarkában nagy nyitott tűzhely volt, amelynek kéménykürtője alól fűtötték az épületen kívül emelt sütőkemencét. Ez lehetett a királyi magánkonyha, amelyen a királyi, királynői lakosztály ebédlőibe készítették az ételeket. (A palotában még legalább két további konyha volt.)

A Mátyás-korban a konyhát dongaboltozattal látták el, funkciója nem változott.

A palota XVI-XVIII. századi pusztulása során boltozata beomlott, nyugati falát teljesen, a délit nagyrészt lerombolták, de északi és keleti fala jelentős magasságban fennmaradt, eredeti meszelt vakolatával az ajtókeret szárköveivel együtt. Külső sütőkemencéjének belső téglaszerkezete teljesen elpusztult, de köpenyfalai nagyrészt megmaradtak.