Visegrád a 700 éves királyi székhely
Visegrád királyi székhellyé válásának 700. évfordulójáról a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma 2023. december 16-án, szombaton, a középkori visegrádi királyi rezidencia történetét bemutató kiállítások megnyitásával egybekötött történelmi hagyományőrző rendezvénnyel emlékezik meg, melyre minden látogatót szertettel várunk!
2023. július 7. (péntek) 10:00 Salamon-torony
VISEGRÁD HARCOSAI címmel május 7-én, szombaton, 15.00 órakor nyílik új állandó kiállításunk a királyi palotában. A kiállításon a múzeum gazdag régészeti fegyvergyűjteményének kiemelkedő darabjait és számos fegyverrekonstrukciót mutatunk be történelmi hagyományőrzők közreműködésével.
kiállítás a Visegrádi Salamon-toronyban 2019. március 22-től.
A pince hátsó terme a hordók tárolására szolgáló belső pince volt.
Itt ma a palota legfontosabb Mátyás-kori faragványai vannak kiállítva. Ezek között kiemelkedik az Oroszlános-kút, amely az északkeleti palota felső kertjében, az egykori királynéi virágoskertben állt. Az eredeti helyén ma rekonstrukciós másolata áll. Az itt felállított eredeti töredékek három részletben vannak elhelyezve. Elöl a kút felső részének Mátyás király címereivel díszített márványlapjai láthatóak, közülük Magyarország, és Dalmácia címere maradt ránk. A címeres lapok alatt oroszlánfejes függőkonzolok csüngtek.
A palota utcai homlokzata előtt helyezkedett el a lovagi tornákhoz használt pálya. Erre a pályára nézett az a hatalmas címerekkel díszített zárterkély, amely a királyi pár díszpáholyául is szolgált a tornák alkalmával. A rajta lévő címerek alapján az erkély építését valószínűleg még 1478 előtt befejezték, de 1481-ig már biztosan elkészült a mű.
A kőtár harmadik terme egy barokkori pincéből lett kialakítva. Itt a befejezetlen Nagy Lajos kori kápolna összeállított kőfaragványai tekinthetőek meg.
A kiállítás első terme eredetileg a szomszédos személyzeti szobához hasonló lakószoba volt. A Mátyás korban azonban falifülkéit befalazták, kandallóját lebontották, és a többi földszinti helyiséggel együtt ezt a helyiséget is beboltozták. Ma a helyreállított szobában a palota ásatásai során előkerült leletek és a palota épületeinek makettjei láthatóak.
A díszudvarból nyíló szoba egykor a palotában udvari szolgálatot teljesítő nemes ifjaknak, vagy udvarhölgyeknek a lakószobája lehetett. A királyi és a királynéi udvarban számos, főleg arisztokrata családból származó fiatal nemes nevelkedett, akik kamarásként, udvari ifjúként, udvari lovagként illetve udvarhölgyként a király és királyné szolgálatát látták el, illetve személyes megbízásaikat teljesítették.
A palotaépület első emeletének délkeleti sarkában kapott helyet az uralkodó magánkonyhája, amely már Nagy Lajos király korában felépült, és a Mátyás-korban is használatban maradt. A konyha előtti lépcsőházon és a szomszédos emeleti bejárati folyosón át a kápolna előtti teraszra is kihordhatták az ételeket, ahol Oláh Miklós leírása szerint Mátyás király tavasszal és nyáron előszeretettel ebédelt a hársfák árnyékában.
