Árpád-kori plébániatemplom
Az államalapítás kezdetén István király a Visegrádnak nevezett várat a róla elnevezett megye székhelyévé tette. Visegrád első írásos említése is Szent István egyik 1009. évi oklevelében szerepel. A várhoz közeli hegyoldalban megépült a megye első plébániatemploma, melynek helyén, Salamon király idejében, 1063 után egy főesperesi templomot emeltek. A rangos kivitelű, belül hazánk egyik legkorábbi freskóival díszített templom a tatárjárás idején, 1242-ben pusztult el. A templomban egy kis kiállításon ismerhető meg Visegrád Árpád-kori története.
Előre egyeztetett időpontban látogatható!
A látogatás díja:
8 fő alatt: 5.900.-Ft/csoport
8 fő fölött: 900.-Ft/fő
Kérjük látogatási szándékát legalább három munkanappal hamarabb jelezze.
Bejelentkezés:
+36 (30) 181 2337
——————————————————————————————————————–
A mult-kor. hu portál cikke a Főesperesi templomról
Visegrád: titokzatos gyermeksír a szentélynél
2009. szeptember 11.
Visegrád ismét beszédtéma lesz a műemlékesek és a látogatók körében: a királyi palota nagy vihart kavart rekonstrukciója után ugyanis megnyitják a Sibrik dombon lévő rekonstruált főesperesi templomromot is, amelyben egy máig titokzatos sírhelyet is találtak.
„Talán nem mindenkinek fog tetszeni a bemutató, amely rendhagyó módon kalauzolja el a látogatót a 11. század világába” – mondta el a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója. Szőke Mátyás hozzátette: a rekonstrukciót kutatási adatokkal tudják alátámasztani, így kétségkívül hitelesen érzékelteti az egykori belsőt.
A templomrom, amelyet szeptember 19-től a látogatók is megtekinthetnek, a 11. század Magyarországának értékes szakrális emléke. A Sibrik dombon már a római korban is erőd állott, amelyet a honfoglalás után ismét használatba vettek, s a 11. század elején épült fel a jelenlegi rom helyén az első templom. Az ispáni székhely néhány évtized alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, annyira, hogy már a 11. század második felében új, főesperesi templomot építettek a régebbi helyén. Túl sokáig azonban ez sem állt: az ispáni vár és a templom is elpusztult a tartárjárás idején. A megmaradt falakból és a hetvenes években folytatott régészeti kutatásokból azonban sok adatot nyertek a szakemberek, így adatokhoz jutottak a templom bemutatásához.
„Annak idején én vezettem az ásatásokat és a templom környezetében sikerült feltárnunk a temetőt” – jelentette ki Szőke Mátyás. „A templomon kívülre temették a közrangúakat, míg azok, akik fontosabb szerepet töltöttek be, a templom déli oldalához emelt épületben, előtérben kaptak helyet.”
Találtak azonban a templomon belül is temetkezést: a szentély elülső részében egy gyermeksírra bukkantak, amelyet sajnos nem sikerült azonosítani, hiszen a középkor folyamán feldúlták. „Nem tudjuk, ki volt az a gyermek, akit ott temethettek el ott, de fontos személy lehetett, az biztos” – tette hozzá a régész-múzeumigazgató.
Az egykori főesperesi templom feltárása során kiderült, hogy a korszakban ugyancsak rendhagyó épület lehetett. A fából készült szentélyrekesztője csaknem felébe „vágta” a templomot, így viszonylag kevesebb hely jutott volna a híveknek, ám a korszakban ritka karzatot építettek nekik, amelyet kőoszlopok tartottak. „A maradványok alapján rekonstruáltuk az oszlopokat és elkészítettük analógiák alapján a szentélyrekesztőt is” – mondta Szőke Mátyás.
A templom feltárása után védőtetőt emeltek a romok fölé, a mostani rekonstrukció ennek megtartásával készült el. Az ásatások során törmelékként előkerültek a falak freskótöredékei is, ám ezek évtizedek óta a múzeum raktárában vannak, mert az összeállításukra még nem került sor.
URL: http://www.mult-kor.hu/20090911_visegrad_titokzatos_gyermeksir_a_szentelynel