A XIV. század végén épült szoba egyetlen bejárata a belső udvarról nyílott, délnyugati sarkában pedig kandalló állt. Az északnyugati sarokban lévő csigalépcső a borospincébe vezetett, de az első emelet felé, a királyi lakosztályba is folytatódott.

A szoba a királyi udvar, a többi földszinti lakószobához hasonlóan a királyi háznép lakószobája lehetett, a királyi lakosztállyal való esetleges összeköttetése alapján talán a királyi kamarások szobájának tarthatjuk.

Mátyás király korában a szobát beboltozták és ajtót nyitottak belőle a szomszédos sarokterem felé. Funkciója valószínűleg nem változott.

A XVIII. század második felében az alatta lévő pince tetőzetének építése miatt északi és déli falát erősen visszabontották, a többi fal alsó fele fennmaradt.