A terem helyén egy I. Lajos korabeli alápincézett épület két helyisége állt. I Lajos uralkodásának végén építették fel a mai terem déli falát egy falifülkével és egy ablakkal. Zsigmond király korában a folytatódó építkezés során a terem padlószintjét az eredetinél tervezettnél magasabban alakították ki. Ekkor készült a keleti fal faliszekrénye és az ajtó, ami mellett talán egy udvarra nyíló ablak is lehetett. A teremben nem maradt fűtőberendezés nyoma, ezért lehetséges, hogy nem lakószobának használták, de funkcióját nem ismerjük.

A Mátyás-korban a helyiséget dongaboltozattal fedték, déli ablakát befalazták. A XVI. században új téglapadlóval látták el.

A XVIII. század második felében a terem helyén egy nagy tetőszerkezetet építettek az alatta húzódó középkori eredetű pince védelmére. Ekkor bontották el az északi falat csaknem a járószintig. A többi fal alsó része fennmaradt a boltozat vállával és a meszelt vakolat foltjaival együtt