A Salamon-torony 1950-es leégése után, 1959-64 között került sor az épület helyreállítására, Szanyi József, majd Sedlmayr János tervei alapján. A helyreállítás legfontosabb célja a kiegészítések és az eredeti részek hangsúlyozott elkülönítése volt, ennek jegyében készült el a déli falsarok ma is meglévő beton kiegészítése a vaskorlátos külső folyosó és a legfölső emelet dróthálóval imitált boltozat rekonstrukciója.